(1.) Mit örököltek a rómaiak az etruszkoktól?

Az etruszkok Etrúriában éltek.

Két fő városállamuk Vei és Tarquinii volt

Tőlük vették át a rómaiak a boltozatot, amelyet az etruszkok alkalmaztak először az építészetben; az etruszk abc-t; a hatalmi jelvényeket: bíbor szegélyű tógát, a vesszőnyalábba szúrt bárdot, a sassal díszített elefántcsont jogart, a jellegzetes trónszéket; az etruszkok temetéskor halotti viadalokat tartottak, innen származnak Rómában a gladiátor játékok.

(2.) Mi volt jellemző Róma társadalmára a királyok korában?

Három társadalmi csoportot különböztethetünk meg:

Patríciusok:

Nagy földbirtokkal rendelkező társadalmi csoport. Rómát alkotó 300 nemzettség leszármazottjai. Ők kaptak földet az ager publicusból (állami földekből). Ők rendelkeztek politikai jogokkal. Ők alkották a római haderőt, amelyet bronz fegyverekkel szerelték fel. Azért csak ők vállalhattak tisztségeket, lehettek magistratusok, mert csak nekik volt vagyonuk, mert a magistratusok nem kaptak fizetést. Eleinte csak ők vehettek részt a senatusban.

Cliensek

Az elszegényedett nemzetségi tagok. Ők támogatták a patríciusokat, bizonyos ellátás fejében.

Plebejusok:

Nem tartoztak a 300 nemzettség tagjai közé, főleg bevándorlók (kézművesek, kereskedők, parasztok voltak) voltak. Nem részesültek az ager publicusból. Kezdetben politikai jogokkal sem rendelkeztek. A nagy hódítások ideén egyre nagyobb szükség lesz majd a haderejükre ők alkotják majd a nehézgyalogságot, vas fegyverekkel harcolnak. Eleinte nem házasodhattak a patríciusokkal.

(3.) A patríciusok és a plebejusok küzdelme során milyen eredményeket értek el a plebejusok?

A hódító háborúk következtében egyre nagyobb szükség volt a plebejusok haderejére. Úgy érezték, hogy ebből a szempontból fontosak az állam számra, de politikai jogokkal nem rendelkeztek, ezeket követeltek.

Kr. e. 494-ben a plebejusok kivonultak a Szent-hegyre, azzal fenyegetőztek, hogy Rómát elhagyva új várost alapítanak. A patríciusok rájöttek, hogy ez nem lenne előnyös a számukra, hiszen a termelőmunkát továbbra is a plebejusok végezték. Ezért engedtek a zsarolásnak, a plebejusok gyűlést hoztak létre, itt választottak néptribunust. A néptribunusok a plebejusok érdekeit védő tisztségviselők voltak az ókori Rómában Kr. e. 494-től, 2 majd tíz főt választottak. Vétójoggal rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy vétót emelhettek a senatus határozatai ellen, így ezeket érvényteleníthették, ha a plebejusok számára hátrányos volt. Személyük szent és sérthetetlen volt. Kr. e. 451-ben a törvényeket írásba foglalták. Kr. e. 445-ben engedélyezték a patríciusok és a plebejusok egymással való házasodását. Kr. e. 326-ban eltörölték a plebejusokat súlytó adósrabszolgaságot.

(4.) Mi a senatus szerepe?

Igazából a vének tanácsa, létszáma kezdetben 300, majd 600 fő. Eleinte csak patríciusok lehettek tagjai, de Kr. e. 312-ben a vagyonos plebejusok is részt vehettetek munkájában. Tagjai ruháztak fel valakit rendkívüli tejhatalommal (ő volt a dictator), ellenőrizték az állam pénzügyeit. Fontos feladatuk volt a hivatalnokok számára a tanácsadás. Üléseit kezdetben valamilyen felszentelt helyen tartotta, majd Kr. e. 1. században megépült a Curia és itt üléseztek.

(5.) Mi a népgyűlés?

Népgyűlés más néven comitia, itt döntöttek a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekről. Itt választották meg a hivatalnokokat, a megfelelő számú szavazatot elnyert javaslat törvénnyé (lex) vált, amit érctáblára véstek és elhelyezték a levéltárban. A köztársaság korában a népgyűlésnek 3 fajtája alakult ki.

(6.) Ezeken kívűl még lesz a dolgozatban Róma alapítása a monda szerint!!!!!!!!!!!!!!!!!!!